Milchbar

Zillertal szívében, 1200 méteres magasságban található Gerlos, ahol a Milchbar nevű hely üzemel.

Tejbár. Mi is ez? Mit lehet itt enni és inni?

A tejen kívül sok mást is, de az alapötlet, hogy a zillertali tejet és annak közvetlenül feldolgozott változatait-shakek, joghurtok, koktélok-egy trendi helyen kínálják a turistáknak, nagyon tetszik.

Annyira, hogy akár otthon egy hasonló bár üzemeltetésébe is belefognék, ha lenne olyan tejtermelő gazda, aki folyamatos, állandó minőséget tudna szállítani nekem egy nagyvárosba.

Mert az igazi tehéntej-erről itt írtam-íze össze sem hasonlítható a nálunk kapható fehér lével. Ne is hívjuk azt tejnek.

Ebben a Milchbarban egy jó gyümölcsös joghurt-koktéllal, vagy mangós shake-kel, reggel vagy uzsonnára elég erőt tudsz meríteni, hogy elindulj síelni vagy túrázni. A süteményes pult is roskadásig, de ha ebédelni vagy vacsorázni szeretnél, akkor is jó helyen jársz. A konyhájuk a hagyományos osztrák ételek mellett argentín marha steakeket is kínál.

A bárban pedig nem csak tejalapú koktélok, hanem trendi italok és borok is vannak.

Mondanom se kell, hogy kb. 30 éve működik családi vállalkozásként, ma már szállást és szabadidős programokat is kínálnak a vendégeknek.

Hagyomány, család, minőség. Ennyi a titok.

Gumicukor paradicsom

Inssbruckban a Murder cukrászdával szemben található a Barenland, tele mindenféle gumicukorral. Még csak nézegettük a választékot, mert sütizés után az ember nem tud letuszkolni még egy adag gumimacit, de a bolt nagyon tetszik, ötletes, hangulatos.

Gyerekkorunkban, ha valamelyik ismerősünk külföldre ment, akkor biztosan kértünk tőle gumicukrot. Kincsnek számított a kis mackó, később pedig a colás üveg forma.

Igazi ínyencek a macikat is színek szerint válogatják, hisz minden szín más ízt rejt.

Hogy mennyire egészséges, illetve nem az ez a desszert, azt tudjuk. De finom, és szerintem titokban mindenki szereti, és nem csak a gyerekek képesek hasfájásig tömni magukba a különböző formákat. A békás is nagy találmány, tényleg.

Na, de nézzük, mit is rejt az innsbrucki gumicukor magában. Ahogy a prospektusukat olvasom, talán még egészséges is. Nincsenek mesterséges színezékeik, csak gyümölcslé koncentrátumot és növényi kivonatokat használnak.

A gumicukor disznóból készül. Ezt jó tudni, ugye? A zselatin részleteibe nem mennék bele, szerintem jobban jártok.

De gondoltak a vegetáriánusokra is, számukra burgonya és tápiókakivonatból zselésítenek édességet.

A különböző formájú gyümölcsgumikat még folyós, forró masszaként gipszformákba öntik, minden típus különböző íz, és színező anyagot kap, majd egy napig pihennek. Később hűtőkamrába kerülnek, majd hirtelen 180 fokra melegítik, és bevonják a felületüket növényi olajokkal és méhviasszal.

Milyen ízekben választhatunk a gumicukor paradicsomban?

A szokásos gumicukor ízek mellett többek között gyömbéres, chilis, mézes, ananászos, forralt boros, proseccos, kókuszos változat is van.

Ha pedig valaki nem ömlesztve szeretné haza vagy ajándékba vinni, akkor virágcsokor, torta vagy akár pizzaformára is elkészítik neki.

Te szereted a gumicukrot?

Csipkebogyós muffin mangó szeletekkel

Ha szabadnap, és szakad a hó, meg mínusz 12 fok van kint, akkor sütünk. Abból, ami van itthon, mert ugye a boltba se fogunk felmászni a hegy tetejére.

A szekrények kipakolása és a szomszédok körbejárása után az alapanyagokat szortírozva ezt a kicsit pikáns ízű süteményt dobtam össze, és muffinformába kanalaztam, hogy a végén szépen ki tudjuk dekorálni. Aztán nem is nagyon dekoráltuk, csak pudingot, nutellát és lekvárt ettünk hozzá....

Hozzávalók:

15 dkg liszt
Fél csomag sütőpor
1 evőkanál őrölt fahéj
3 tojás
5 dkg vaj
10 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor
1 citrom leve
5 evőkanál csipkebogyó lekvár
Fél mangó
2 alma

Elkészítés:

A tojásokat habosra keverem a cukrokkal, majd hozzáöntöm a megolvasztott vajat. Belefacsarom a citrom levét, és belekanalazom a csipkebogyó lekvárt. Ettől érdekes halványpiros színű lesz. A lisztet összekeverem a sütőporral és a fahéjjal, majd a tojásos masszához öntöm. A végén pedig az apróra vágott gyümölcsöket forgatom a tésztába.

Muffinformába kanalazom, 180 fokon kb. 25 perc alatt sülnek meg.
Persze, figyelni kell, mert ha közben csetelsz és blogot írsz, akkor megpirul a széle.

Raclette

A raclette nemes egyszerűséggel sült krumplira olvasztott sajt.

Hogy mitől különleges mégis?

Hát, a sajttól, ami igazi tehéntejből készül. Az alpesi országokban ebből pedig van elég, így ez az egyszerű étel is fenséges ízt kap.

A raclette svájci eredetű étel, állítólag egy wallisi szüret idején készült először, amikor egy szőlős pincében a szüretelők a késhegyükre szúrt sajtfalatkákat megolvasztották a szőlővesszők parazsán.

Van egy másik elmélet, eszerint egy hegyi pásztornak a tél vége felé a tábortűznél megolvadt a kezében a száraz sajtja, és hogy ne vesszen kárba, rákente a parázsban sült krumplijára.

Ma egy félbevágott kocsikerék-szerű eszköz segítségével készül a raclette az Alpok hüttéiben. Egy kerek hegyi sajtot, hat kg-os, félbevágnak, ezt helyezik az izzószállal ellátott kar alá. Mikor a sajt felső, vágott rétege olvadni kezd, egy raclette késsel lekaparják a folyós masszát a félbevágott sült krumplira.

És kész. Még sózzák, borsozzák, egy kis snidling, és fokhagymás tejföl kerül mellé, és kész a laktató ebéd. Vagy vacsora.

A kép egy finkenbergi hüttében készült, és ez a raclette nagyon finom volt. Síelőknek és jagetee- kirándulóknak kifejezetten ajánlott.

Bombardino

Szögezzük le, a tojáslikőr nem csak a nagymamák kedvenc itala.

Ha Olaszországban, vagy Tirolban síeltél vagy dolgozol, akkor a hüttékben biztos találkoztál már a Bombardinoval.

Ez egy tojáslikőr alapú meleg koktél. Igen, forró. Talán a meleg levest is helyettesíti, hiszen felforrósít, és energiával tölt fel. Nem is kevéssel, hiszen egy jó adag tejszínhabbal kínálják. Na, meg rummal vagy whiskyvel. A tetejére pedig vagy fahéjat vagy kakaóport szórnak. Ezután jöhet akár a fekete pálya is.

Azt mondják, hogy egy mottolinoi menedékház vezetését egy fiatal genovaira bízták, aki az érkező vendégeknek a fellelt alapanyagokból (tej, tojáslikőr, whisky) készített egy meleg italt, amire az egyik vendég Bomba felkiáltással reagált. A báros pedig ezután Bombardinoként kínálta ezt az italt.

Mint minden koktélnak, ennek is vannak változatai, a lényeg, hogy tojáslikőr, tejszínhab és valami tömény ital kell hozzá. Néhány helyen kávét is kevernek bele, a lényeg, hogy nagyon forró legyen. Így biztosan azonnal átmelegít a 2 ezer méteres havas hegyeken.

Vagy otthon, a kályha mellett.

Próbáljátok ki! Nagyon finom!

A képet ma készítettük itt Finkenberg felett a hegyekben.