Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tészta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tészta. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. január 21., péntek

Gyúrjunk, tésztát


Ha már teljesen otthonosan mozogtok a szószok világában, akkor hétvégi gyakorlásra itt van a saját kézzel gyúrt és nyújtott tészta, amit szintén Gianni-tól és Rozinától tanultunk a Gasztrowerk tészta óráján.
Tehát adott ugye az üveg bor, ami a főzés elengedhetetlen kelléke.
És mi kerül a tésztába?
Liszt és tojás. A többi összetevő, mint a só és olaj, meg az e betűk, ami a bolti tésztákon látható, csak a nagyipari tartósításhoz szükséges.
Egy főre 100g liszt és egy közepes méretű tojás kell. Fontos a tojás mérete, mert ha az túl kicsi, akkor a tészta kemény lesz, ha meg nagy, akkor puhább, mint szeretnénk.
A lisztet egy kupacba borítsd ki a munkalapra, gyúródeszkára, majd a kis domb közepébe készíts egy krátert. Ide üsd a tojást, lehetőleg tanyasit, aminek szép sárga színe van, és nem a színezett takarmánytól, hanem a kukoricától, búzától, amit a tyúk megevett.
Na, a kráterben a tojás, és kezdődhet a móka.
Egy villával elkezdheted óvatosan beledolgozni a lisztet a tojásba, minél gyorsabban kevered, mint a rántottánál, annál egyenletesebb lesz a massza.
Ha normál tésztát akarsz, akkor folytatod a kézzel gyúrással, de ha színezni szeretnéd a kifőzni valót, akkor most tehetsz bele paradicsompasztát, vagy tintahal sűrítményt, netán spenótot. Csak a fantáziád szabhat határt a színeknek, de ne használj mesterséges ételszínezőt!
És akkor gyúrni, gyúrni, gyúrni. Sokat és kitartóan, míg össze nem áll a gombóc.
Ha nagyon fáradsz, egy korty bor segíthet.
A kész gyúrt tésztát kicsit tedd félre pihenni, kb negyed órára, és készíts egy kis tölteléket.
Ricottás-spenótos töltelék
25 dkg ricotta
10 dkg parmezán
Csipet só, bors, szerecsendió
Egy marék leforrázott, kifacsart, vízmentes spenótlevél
Figyelj oda, hogy a töltelékbe ne kerüljön víz
Ha szükséges, kenyérmorzsával keményítheted kicsit.

Ha kipihente magát a tésztagombóc, már csak azt kell kitalálnod, milyen alakúra szeled. Ha jól emlékszem, kb. 600 féle olasz tészta van….
Kezdetnek ki kell sodorni.
Semolina-t (olasz liszt) tegyünk alá bőven, és osszuk el a gombócunkat. A cél, hogy hosszúkás, ellipszis alakú tésztát kapjunk a sodrással, amit sodrófával és kézzel végzünk. Forgasd, húzogasd, emelgesd, és lisztezd, nehogy leragadjon! Mint Tibornak, aki csodaszép, vékony tésztát nyújtott, csak rátapadt az asztallapra, és külön öröm volt lehámozni!
Ha tölteni akarod a tésztádat, akkor vágd ketté az ellipszisedet hosszában, és 3 cm-enként tegyél az egyik felére kis ricottás gombócokat. A töltelék körül egy ecset segítségével vizezd be a tésztát, majd helyezd rá az ellipszised másik felét. A gombóckák körül a vizes résznél nyomkodd le, majd ravioli szaggatóval vagy egy pohár peremével szaggasd ki. A raviolit lisztezett tálra helyezzük.
Figyelj, hogy egymásra ne tegyél tésztát, mert összeragad.
Figyelni kell a főzésre is, mert a házi tészta kb. 2 perc alatt feljön a víz tetejére, ekkor még úgy egy percig kell főzni! Tehát gyorsan kész! 100g tésztára 2,5 l víz kell!

Ha metéltet készítenél, akkor az ellipszist úgy hajtsd össze, hogy a vége mindig felfelé legyen!
A pappardelle kb 3 cm széles, recés szélű, a tagliatelle pedig ½ cm széles metélt.
Ha olasz étteremben házi tészta szerepel az étlapon, akkor árgus szemekkel keresd a tányérodon a maltagliati-t, vagyis a rosszul vágott tésztadarabokat, hiszen ez a bizonyítéka annak, hogy nem gyártósori tésztát tesznek eléd. Bár előfordulhat, hogy a levesbe dobják a nem tökéletes formákat.

Jó gyúrást, nyújtást és jó étvágyat!

2011. január 20., csütörtök

Piros szószok


Ha szeretnél kicsit színesebb tésztavacsorát, akkor vagy vegyél a vajas szószokhoz színezett tésztát-vagy gyúrjál, de még mindig nem árulom el, hogyan-vagy színesítsd a szószokat.
Legegyszerűbben paradicsommal.
Most télen legjobb a hámozott paradicsom konzerv, de nyáron, ha van a kertedben igazi, lédús paradicsom, akkor abból tegyél bele!

Szimpla paradicsomszósz:Meleg serpenyőbe öntsél olajat, dobjál rá egy egész fokhagymát, a gerezdeket félbevágva, és pár percig pirítsd. Amikor már beájulsz a finom illattól, akkor tedd bele a karikára vágott hámozott paradicsomot, levével együtt. (egy doboznyit). Sózd meg, és óvatosan tegyél bele a tészta főzővizéből egy merőkanálnyit, és keverd össze.
Tépkedj darabokra 2-3 bazsalikomlevelet, igazi illatkavalkád, dobd a szószba és borsozd meg! Vedd le a tűzről, add hozzá a kifőzött tésztát és rázogasd össze. Salátacsipesszel szedd tányérokra, a tetejére bazsalikomlevelet tegyél. Kész!

Nézzünk egy kicsit hosszabb előkészületet igénylő szószt, a bolognai ragut:Sárgarépából, zellerből és édes hagymából készítsd el a soffritto-t. Ez egy zöldségekből álló alapragu, ami egyharmad -egyharmad arányban tartalmazza az azonos méretűre szelt hozzávalókat.
Egy magas falú edényt melegíts fel, és amikor már meleg-ezt a tenyereddel ellenőrizheted, ha a serpenyő fölé teszed-akkor önts bele olívaolajat. Sokkal többet, mint amit elsőre gondolnál. És ne az extra szűz és erős fajtákat használd, mert azok túl zamatosak, és elnyomják az étel ízét.
Dobd rá az olajra a zöldségmixet, és addig párold, míg össze nem esik. Tegyél hozzá hámozott, felkockázott paradicsomot, majd a darált marhahúst. Alacsony lángon kell tovább párolni. Amikor a hús megpárolódott, tekerd fel a lángot a serpenyő alatt, és öntsd hozzá a vörösbort! Mehet hozzá só, bors, apróra vágott rozmaring, de akár egy egész rozmaring ág is.
Amikor az alkohol elpárolgott, újra lejjebb kell venni a lángot, és jó sokáig sűrűre főzzük a ragut. Redukáljuk.
Ha kész, tésztára vele!

Ezeket a recepteket is Giannitól tanultuk a Gasztrowerk tészta óráján.
És hoppá, az előző bejegyzésből is kimaradt egy fontos alapinfó arról, hogyan készülnek az igazi, hagyományos olasz ételek.
Minden recept így kezdődik: Bonts egy üveg bort, kóstold meg….