Szőlő és mandula

Első körben a mellékelt fotót magyarázom.

Az a csillogó égboltnak tűnő valami a Balaton. Csak tükröződik a napsugaraktól, nagyon, és szórja a fényt mindenfelé. Ettől béna a fénykép, viszont finomak a balatoni szőlők. És jó esetben a borok.

Amikor a gazdák nem rontanak a tőkéről leszedett szemeken, és hagyják érvényesülni a fajtajelleget, amikor nem keverik össze traubival vagy cukorral és még ki tudja mivel a mustot, és családi fogyasztásra is iható, finom borokat készítenek.

Ma egy nagyon jó kis szüreten voltam, ahonnét a kilátás pazar, ahol finom a tavalyi bor, és annyit-de annyit ettünk, hogy abban is elfáradtunk.

Reggelivel kezdődött a szüret, illetve pálinkával. Aztán jött a reggeli csülök tormával, frissen szedett paradicsommal, kenyérrel, pogácsával. Lágyan sütött a délelőtti nap, jó volt ülni, és bámulni a vizet, na meg a szőlőt, ami arra várt, hogy leszedjük, ledarálják és lepréseljék.

Kicsit meredek sorokon haladtunk, párosával, föl-le, közben megmentettünk néhány fejet a borrá válástól, hogy lekvárt főzzünk belőlük.

És készült az ebéd is, halászlé, bográcsban. Mi más, egy balatoni szüreten. Kicsit csípős, nagyon finom, sűrű lé, halszeletekkel. Igen, hamar eljött az ebéd ideje is.

Közben néhány pohár bor, anekdoták az előző szüretekről, és már az asztalon volt a pörkölt, kovászos uborkával, krumplival, kenyérrel. És pogácsa.

Amikor már mozdulni sem bírtunk, egy kis desszerttel készítettük elő magunkat a délutáni mandulaszedésre. Almás-túrós és almás-mákos rétessel.

A nap pedig sütött, mint nyáron, és büszke voltam magamra, hogy reggel gondoltam a hosszú ujjú felsőre is, hátha hideg lesz. Nem volt. Pólóra sültünk.

A víz? Óráról órára másképp hullámzott, más színű kékjét mutatta, tükrözte vissza a fonyódi és a badacsonyi fákat.

Tudtátok, hogy Balatongyörök egy félkör alakú félsziget? És hogy a Keszthelyi-öbölben akkor is lehet tükörsima a víz, amikor a szigligeti részen szinte repülnek a vitorlások?

És szedtetek már mandulát? Fáról bottal leverős, földről egyenként összeszedős módszerrel? Van fogalmatok arról, hogy a kemény csonthéjat még ki kell bontani a zöld kis védőburokból (ennek a nevét nem tudom), aztán, ha megszáradt, meg kell törni, és a végén a két nagy vödör termésből, amit órákig gyűjtögettünk, csak egy-két kilót tudunk majd megenni?

És tudtátok, hogy a görög istenek mandulafává változtatták Phyllist, aki éveken át hiába várta szerelmét az oltárnál? Na, de miért nem a pasit varázsolták át valamivé?

....

Lekvárt főztetek már szőlőből?

Szüret

Fotónézegetés közben bukkantam erre a képre, most aktuális, pedig télen láttam.
Akkor annyira friss és eleven volt az emlék, hogy nem is írtam részletesen a tiroli csodákról. Csak hagytam, hogy megéljem, átéljem, és átfollyon rajtam az a sok szépség, ami körülvett.
A nyugalom, a tisztaság, a hófehér százmillió pillanata, és a tökéletes percek, órák most is a szívemben vannak.

Egy ragyogó téli délelőtt vágtam neki a ragyogással teli Swarovski csodavilágnak, a hegyek között megbújó Wattensba, a kristályvölgybe. Itt készülnek a csillogó kristályok, itt lesz egy hegyi kőzetből milliókat érő ékszercsoda. Vagy csak ezreket, de csillogó-villogó csoda.
Hogy átérezzük, mi földi halandók is az ékszerkészítés mesebeli világát, megalkották nekünk Kristallweltent- a kristályvilágot, ahol Swarovski ékszerekből, kristályokból elkészült az álomvilág.
Van itt cipellőbe bújt zebra, falon táncoló férfiingek, holddal keringőző napocska, víz alatti világ és operarészletek is. Minden egyes teremben új hangulat, más színű ragyogás. A szépség minden árnyalata, minden rezdülése össze van gyűjtve, káprázik a szem, és ragyog a szív, miközben nézik, hallgatják az emberek. Japánok, olaszok, németek, spanyolok, angolok. Mindenhonnét jönnek, minden érzékszervünkre hatnak.
Ha szakmailag közelíteném meg, akkor ez a tudatos, tökéletes márkaépítés, de ebben a környezetben a szakmai kérdések izgattak legkevésbé.
Az én meseszerű világomba pont passzolt ez a hangulat, a színek, hangok mesebeli kavalkádja. Nem is lehet szavakkal visszaadni.
Minden jelenet, minden perc tökéletes összhangban, harmóniában volt, gyönyörűséges, mint a kinti világ, a havas erdők, a ragyogó fények.
És a kiállító termek után egy akkora üzlet várt rám, hogy legszívesebben még most is ott lennék. Megfognám újra az összes medált, végigsimítanám a kezemmel a láncokat, és válogatnék, nézelődnék. Órákig keringtem a több ezer ékszer között, órákig válogattam, próbálgattam, melyiket is érdemlem meg. Minden árkategóriában hatalmas volt a választék, nem csak ékszerek, hanem használati tárgyak, még kanapék, lámpák, asztalok is voltak kristályokkal kirakva. Határ a csillagos ég.
Jó, az én határom lejjebb volt, jóval, de erősen gondolkodtam, hogy otthagyom az autót cserébe még néhány nyakláncért, fülbevalóért.
És hogy mit is szüreteltem az élményen kívül? Piros kövecskékkel kirakott pillangós fülbevalót és nyakláncot.

Ha a linket megnézitek, a zenét is hallgassátok-meseszép. Mint Tirol.
http://kristallwelten.swarovski.com/Content.Node/startseite.php