Olaszrizling torta a Fröccsteraszon

A keszthelyi Balaton-parton levő Fröccsteraszon már többször voltam, fröccsözni, borozni, limonádét inni vagy sütizni.

A Hullám Szálló teraszán két dolgot nem tudsz csinálni, egyedül üldögélni és unatkozni. Biztos, hogy ismerősökbe és/vagy rendezvényekbe botlasz. A

Zenepavilon mellett most épp óriás kivetítőn a foci VB-t lehet nézni, hétvégén pedig a teraszon koncertek és bulik várnak.

A kilátás csodás, a fák alatti asztaloknál árnyék, látod a teraszról az egész parti nyüzsgést, hallod a strandolókat és a kikötőbe érkező hajókat. Ha üldögéltél már a Balcsi partján, akkor most is fel tudod idézni ezt a háttérzajt, ha pedig még nem, itt az ideje eljönni. Ha a látványra hajtasz, akkor a víz és táj szépsége mellett a szexi pasik és persze szexi csajok sem okoznak csalódást.

Beülhetsz délután, de akár ebéd időben is, persze a legnagyobb nyüzsgés az esti órákban van.

A Fröccsterasz üzemeltetője Bezerics Dani, a Balatoni Kör alapító tagja. Borász, vendéglátó, ízig-vérig a minőségi balatoni vendéglátás elkötelezett híve.

Már a szezonnyitó Balaton Körös Bor Part Midi rendezvényük is zseniális ötlet volt. Itt megkóstolhattuk azt a rizling fröccsöt, amit a Balatoni Kör borászai egy hatalmas pohárban kevertek össze, mindenki a legjobb rizlingjét öntötte bele, így alkotva meg az egyszeri, de felejthetetlen élményt.

Nyolc balatoni borászat tartott aznap este fogadóórát és kóstolót, igazi ízelítőt nyújtva a most borlapon szereplő tételekből. Szent Donát, Szeremley, Istvándy, Laposa Bence, Bezerics, Bujdosó, Légli, Konyári borok, hozzá Zimek pálinkák, igazán szép nyárindító este volt. És akkor még nem említettem a Bergmann-féle levendulás sütit, vagy a Kistücsök, Baricska és Bacchus kencéket-kacsa rilette, harcsa körözött, és vargányás padlizsánkrém kísérte a borokat.

A keszthelyi Fröccsteraszon persze a fröccsön és boron kívül még sok minden más is van, például sütemények.  

A Fröccsterasz süteményeiről tudni kell, hogy napi választék van, két-három fajta sütivel. Mindig friss alapanyagokból, mindig frissen, ha későn érsz, lehet, hogy elfogy valamelyik, az is lehet, hogy egy adott tortát csak jövőre kóstolhatsz újra.
A sütik titka, hogy minden bennük van, aminek bennük kell lenni, tojás a tyúkból, tejszín tejből és nem növényi porokból, friss gyümölcsök, és itt is a mérhetetlen szakmai szeretet, amit a gasztrobloggerként is ismert cukrászuk beletesz. Maimoni a caféblog egyik állandó szerzője. 

Az én új kedvencem az olaszrizling torta, amin hónapokig kísérleteztek, míg a mai ízvilágot elérték. Nem mindegy, milyen alma vagy mandula kerül bele, minden apró részlete fontos. Nekem is, amikor eszem, minden falat fontos, minden falat egy külön élmény. A savanykás alma daraboktól igazi frissítő, cseppet sem édes a torta, kitűnő kísérője lehet egy házmester olaszrizlingből. Az ízek teljes összhangban vannak, a titkos összetevőkre nem tudok rájönni. J

Ha édesszájúbb valaki, akkor a házi krémest kell megkóstolni, elegáns, francia nevén millefeuille, kiejtve milfőj.

Kép: maimoni

A málnaszemek csak úgy mosolyognak a vaníliás krémből, a leveles tészta lapok pedig roppannak, ahogy kell, hallom, ahogy Ancsa falatozza.

Ha sofőrszerepet vállalsz, igazi ínyenc szörpök és limonádék kárpótolnak a fröccsök és balatoni borok helyett.

Én persze nem úszom meg a többiek cikizését, hogy véletlenül sem tudok valami alap citromos frissítővel kiegyezni. Persze, hogy nem, ha ihatok pitypang szörpöt is. Vagy epres-bazsalikomos limonádét. Az eper-bazsalikom páros nekem nagy kedvencem, ebben a variációban sem okozott csalódást.

A citromsárga pitypangvirágból készült szörp édes, szódával nagyon kellemes, bizsergetően mézes élmény.

Szerintem igenis jó, ha az alap ízeken kívül a merészebb variációk is felkerülnek az itallapra. A levendulás fröccsöt/Lady levander/ még nem kóstoltam. Ez a tétel aztán teljesen kiütötte a fiúknál a biztosítékot. Nekik jó a hagyományos rosé fröccs. Pedig kipróbálhatták volna a Maci fröccsöt is, egy kellemes rosé málnaszörppel és szódával, vagy a Huncut bodzát, olaszrizlinget bodzaszörppel.

Legközelebb Bezerics Dani Szexi habzóborát és a kávés limonádét kóstoljuk! És a kencéket, krémeket!

Oszi bácsi keszegsütője

Évek óta terveztem, hogy Szigligeten kipróbálom Oszi bácsi keszegsütőjét. Már annyi helyen írtak róla, olyan sokan dicsérték. 

Nagyon kíváncsi voltam, de Szigligeten vagy szezonon kívül, vagy süllőfesztiválon vagy vármászáson, vagy épp célirányosan másik éttermet tesztelve voltunk. 

Az Aranypatkó és Bakos Attila kisvendéglője után végre sor került a keszegezésre.

A mostani kirándulásunk egyik fő célpontja tudatosan a keszegsütő volt. 

Keszthelyről áthajóztunk Szigligetre, gyalog felmásztunk a várig, a vár tövében kipróbáltuk az új kézműves alapanyagokat felhasználó fagyizót is. A narancsos étcsokijuk állítólag 10 pontos volt, nekem sikerült beválasztanom a levendulás fehércsokit, amiben szerintem nem volt levendula. Vagy csak nagyon kevés, hogy ne is zavarja az ízlelőbimbókat. Viszont finom volt a tölcsér.

Oszi bácsi Keszegsütője a strandon van, ezzel annyi probléma van csak, hogy strandbelépő váltása után lehet nála falatozni. Ha amúgy is strandimádó valaki, akkor ez nem gond.

És milyenek a keszegei? Finomak, frissek.
Egyszerűen keszegek, sűrűn beirdalva, paprikás lisztbe forgatva. Semmi faxni, csak a hal. Meg kenyér és kovászos uborka.

Ha hekkimádó vagy, akkor nem fog ízleni, sokkal küzdelmesebb keszeget eszegetni, de megéri. A gerincén kívül minden kis szálkája ropogósra sül, finom, fehér húsú balatoni hal. Ha túl egyszerűnek találod, ehetsz pisztrángot vagy Szigliget jelképét, süllőt is. Más nincs. Nem is kell.

A hűtőpultból kiválaszthatod, melyik halat szeretnéd, még kacsint rád a szemével, és már forgatják is a paprikás lisztbe, majd megy a forró olajba. Néhány perc lubickolás után frissen, forrón kerül a tálcádra, és kezdődhet a falatozás. Rutinosabb keszegevők alapból két-három darabot kérnek, jól csúszik rá a fröccs és az ásványvíz is. Nyakig maszatos leszel, a szálkák megszúrhatják a szájpadlásodat, de alapvetően igazi balatoni élmény keszeget enni.

Szigligetet érdemes felvenni a balatoni listára, akár bortúrára, akár várnéző kirándulásra vagy hajózásra. Meseszép, nyugodt kis település, azonnal szerelembe esik bárki a macskaköves utaktól, nádtetős házaktól és pazar kilátástól.

A kikötőben még színes balatoni naphalak is úszkálnak.

Kupferkanne, a sylti kávézóparadicsom

Egy évvel ezelőtt voltam a Sylt szigetén található kampeni Kupferkannéban. Hetek óta terveztük már, mert annyi, de annyi jó kritikát olvastam a helyről, hogy feltétlenül ki akartam próbálni. De egy esős szigeten egy szabadtéri teraszos sütizést nem könnyű összehozni, főleg úgy, hogy a hely este hatkor bezár. Ha van vendég, ha nincs vendég, a záróra az záróra. Csodálkoztunk is, hogy a mellettünk levő asztalokat szép lassan lepakolják, összeborítják a székeket, és hat előtt pár perccel megkérdezik, hozhatják-e a számlát.

Na, de ne szaladjunk előre. 

A hely legnagyobb különlegessége, hogy a Wattenmeer melletti természetvédelmi partszakasz szélén fekszik, parkjából gyönyörű kilátással a vízre, a tájra, fái között pedig nyugalom. 

Ha telt ház van, akkor nyüzsivel fűszerezve, de a hely szelleme, a környezet, a tengeri szél illata a frissen főzött kávéval tényleg mesés. Ilyenkor árakat sem nézünk, csak sandítunk az étlapon, hogy mennyibe is fog ez fájni. Rajtunk kívül pedig mindenkinek édes mindegy, hogy 10 Euro egy sütemény vagy 20. 

Mert Kampen, ahogy az egész sziget, a burzsoá németek kedvelt nyaralóhelye, nekik csak az számít, hogy valami sikkes legyen és felkapott. Ez a kávézó pont ilyen.

A legtöbb német gasztro magazinban hirdetnek, a szállodákban szórólapok, és elcsípett beszélgetésekből is többször hallottam, hogy azok a sütik a Kupferkannéban...

Biztos a nagy rákészülés, a nagy türelmetlenség okozta, de nekem a sütikínálat első blikkre lehangoló volt. Persze, szerepelt az összes íz, amit előtte az online étlapon kinéztem, de azt gondoltam, több fantáziát visznek a dologba, és nem egy alap tésztát töltenek meg sokfélén. Így lesz mákos pite, sajtos, meggyes, cseresznyés, rebarbarás, vaníliás, epres, szilvás, sárgabarackos süti.

A korábbi német és osztrák cukrászdás élmények habos sütikreációi helyett egy teljesen alap pite tésztát ettünk, ami persze tökéletes és óriási volt. Elvileg csak liszt, tojás, cukor és vaj felhasználásával készítik, hagyományos recept szerint. Értem azt is, hogy ez a legegyszerűbb módja a nagy forgalmú helynek, hogy széles sütirepertoárt tartson, ha van egy jó alaptészta, azt csak tölteni kell másképp. Így adott az állandó minőség.

A süti finom volt, a kávé is, ahhoz képest, hogy igazi német hosszú kávé volt, mert a barista csak 10-15 óra között dolgozott, akkor lehetett volna espressot vagy

capucchinot is kérni. A hosszú kávé sem volt rossz. Costa Rica, Java és Kolumbia legjobb nyerskávéiból készül a saját Kupferkanne mix, amit ők pörkölnek, és frissen őrölve főzik le a vendégeknek. Messze kimagasló élmény a híg kávék földjén.

Összességében kellemes kávézó a világ végén, ha arra jártok, keressétek meg őket.

Maszlenyica, blincsiki

Kaviáros palacsinta

Mi az a maszlenyica? Ez az orosz farsang neve, amit a nagyböjt előtti héten tartanak. Vagyis most. 

És ez miért érdekes nekem? Mert orosz órán összejött a csoport a nálunk élő, magyarul tanuló oroszokkal, és bemutattuk egymásnak a farsangi szokásokat, ételeket.
Nekik nagyon érdekes volt a fánk: szalagos, túrós, csöröge, bennünket pedig elhalmoztak palacsintával.

Mert a maszlenyica idején, vagyis egy héten keresztül az oroszok minden nap esznek palacsintát, blincsikit.

Azt tartják, hogy a blini, blincsiki a nap jelképe, kerek is, sárga is, ideális tavaszköszöntő, téltemető étel.

Az alap tészta receptje nagyon sokféle, a tojás mellé kerül bele liszt, a búzalisztet sokszor keverik hajdinaliszttel, rizs vagy kukoricaliszttel. Folyadéknak a tej mellé vagy helyett kefírt és joghurtot is használnak, és nem ritka az élesztős változat sem.

A palacsinta tölteléke és feltekerési formája is nagyon változatos, édes-sós, csavart, hajtogatott, szeletelt palacsinta egyaránt előfordul a tányérokon.

Túrós blincsiki

Töltelék lehet lekvár, túró, különféle halak-lazac, tokhal, de van, hogy csak tejfölt vagy vajat kennek a tésztára. Nekem a kedvencem a krémsajttal töltött kaviáros palacsinta.

Mazsolás, élesztős blincsiki

Elég érdekes a sűrített tejjel meglocsolt palacsinta is, a sűrített tejet ők szgussonkinak hívják.

Ezen a héten nem csak a családok ünnepelnek otthon, hanem a moszkvai Vörös tér is egy óriási palacsintázóvá válik, úgy saccolják, idén kb. 600 ezer palacsintát sütnek majd.

A maszlenyica idején csütörtök este a fiataloknak meg kell látogatni az anyósukat, aki palacsintával vendégeli meg őket.

Lazacos blincsiki

Szombaton aztán az anyós megy vendégségbe, de ő előreküldi a kásának való magot, amit enni szeretne: ez lehet rizs, zab, köles, hajdina, árpa, búzatöret. Biztos, ami biztos….

Vasárnap a megbocsájtás napja van, ilyenkor mindenki bocsánatot kér az ismerősöktől minden kisebb-nagyobb vétkéért, és illik megbocsátani.

Vasárnap este ünnepélyesen elégetik a szalmából készített maszlenyica bábot, ami a tél és a harag szimbóluma. A hamut a termőföldekre szórják, ez biztosítja a bő termést.

Ha idén a farsangi fánk mellé palacsintát is ennél, próbáld ki a kaviáros változatot, nagyon finom!
A legfinomabb szalagos fánk receptjét itt találod.

Ha a farsangi evés-ivást szeretnéd kipihenni, gyere elHévízre.

Bock Bisztró a Balatonnál

Vonyarcvashegyen a Helikon Taverna épületében nyitott meg a Bock Bisztró Balaton 2014. február 20-án.

A kétszáz éves Festetics présház épületében igazán különleges helyszínen vacsorázhatunk, a teraszról gyönyörű kilátásunk van a Balatonra. 

A vacsora előtt a Festetics Pince múzeumában egy Figula Zenit kíséretében megismerkedhettünk a környéken folyó borkészítés több ezer éves történetével, a keszthelyi Balaton Múzeumtól kölcsönkapott kelta és római kori régészeti leletek, korabeli műtárgyak és 3 dimenziós filmek segítségével.

A pincelátogatást követően került sor az ünnepélyes bemutatkozó vacsorára, ahol jelen volt Bíró Lajos és Bock Józsi bácsi is.

A vacsora üdvözlőitala egy rozé gyöngyözőbor, a Bock Fanni volt. Ezt a könnyed illatú, kissé kesernyés lecsengésű elegáns bort Bock József az unokájáról nevezte el.

Az első felszolgált étel, a bisztró üdvözlő falata a Szajmóka Szent Jakab kagylóval igazán különleges társítás. A szajmóka a disznósajt és a kolbász közötti átmenet, hagyományos sváb étel. Ehhez kagylót kínálni igazán merész, de a végeredmény tökéletes lett. Nekem ugyan a szajmóka kissé csípős, de összességében kellemes élmény volt. Hozzá Bock Kadarka Selection járt, könnyed vörösbor tölgyfahordóban érlelve a villányi Fekete-hegy dűlőiről.

Előételként Kocsonyázott bélszíntatár érdekesen került az asztalra. Elmondhatatlanul érdekes, izgalmas íz és textúra kavalkád, nekem a kedvenc fogásom lett. A lágy kocsonyában megbújó bélszíntatár annyira könnyed és ízletes volt, hogy a titokért még visszakéretőzök a konyhára. Kísérő borként 2009-es Bock Cabernet Frank Selectiont kóstolhattunk. Ez a bor erős hozamkorlátozás mellett csak kimagasló évjáratokban készül, 24 hónapig érlelődik barrique hordóban, íze ettől lesz mélyen telt, színe gránátvörös. A fekete cseresznye illatú, bársonyos jellegű, de karakteres ízű testes bor az est csúcsbora volt, szerintem.

A vacsora levese Tormakrémleves céklagombóccal. A tálalás és a színek játéka lenyűgöző volt, a vörös céklalé kanalazgatás közben összevegyült a fehér tormalevessel, játékos, könnyed fogás volt, nekem kissé túl sok sajttal a gombócban, de ízlések és pofonok. A levest egy Bock Rajnai Rizling kísérte, egy tipikus fehérbor egy tipikus vörösboros vidékről.

A főétel Vajas borjúszegy volt velős csonttal. Nekem itt már kicsit sok volt a disznóság, a velős csont nélkül is el tudtam volna képzelni ezt a fogást, nem is nagyon fogyott a hatalmas csont legjavából. A borjúszegy omlós, zamatos, ízletes és bőséges volt. Nem is tudom szavakba foglalni, de most is ennék belőle, miközben ezt írom. Hozzá Bock Cuveet kortyoltunk.  Ez a pince zászlós bora, mely egy bordeaux-i típusú házasítás: Cabernet Sauvignon (60%), Cabernet Franc (30%) és Merlot (10%).

A desszert első hallásra nekem nem is desszert volt, mert a kapros-túrós rétes vagy lepény Zalában hagyományosan sós, és ami sós, az nálam nem meríti ki a desszert fogalmát. Nekem a vacsora végén egy falat édesség kell. Hát, itt kaptam, több falatnyit is, mert a kapros-túrós desszert mézédes volt, talán túlságosan is. A mézben úszó kapor, a zöld és fehér szín kavalkád, a lágy túró és a lepény tésztájának roppanóssága igazi játékos befejezése volt a vacsorának. Bármikor újrakóstolnám. A desszerthez desszertbor dukál, késői szüretelésű Bock Hárslevelű. A bor 40 év feletti tőkéken túlérett szőlőből készült, színe szalmasárga, illatában és ízében megjelent a hársfavirág, tökéletesen illet a mézes kapros-túróhoz.

Az étlapon balatoni halak és zalai ételek mellett a fővárosi Bock Bisztrókban megszokott fogások is szerepelnek, a borlapon a Bock borok mellett a Balatoni régió legjobb borai is megtalálhatók.

Sok sikert kívánok a Bock Bisztró Balatonnak, kóstoljátok meg ti is, ha erre jártok.
És persze vacsora előtt vagy után gyertek  el Hévízre.

Gasztroarcok a Sonkaarcokban

A három évvel ezelőtti hedonista kalandozásaimat itt a blogon is olvashatjátok. Ebben az időben heti legalább két alkalommal a Gasztrowerk keretein belül és kívül fedeztük fel Magyarország akkori legtrendibb éttermeit, borászatait, főztünk a legjobb séfekkel, és tanultunk a legjobb szakemberektől.

Megismertük az ország gasztro-lehetőségeit, és már nem csak a személyes igény, hanem a tudatosan felismert minőség után is sóvárgunk. A bejegyzéseim 2010 szeptemberétől 2011 nyaráig szólnak a gasztrowerkes élményekről.

Tudjuk, hova érdemes beülni, és mit kerüljünk el nagy ívben.

A Gasztrowerk idén a hatodik csoportjával járja a magyar gasztro-berkeket, nekünk pedig eszünkbe jutott a sok finom falat, és osztálytalálkoztunk, hedonista módra.

Az elmúlt három év mintha el sem múlt volna, az asztaltársaság ugyanazzal a lelkesedéssel, nyitottsággal ülte körbe, most épp a Sonkaarcok asztalát.

Papas, a Sonkaarcok arca maga is gasztrowerkes hallgató volt, bár nem velünk élte át a kalandokat, azonnal egy irányba járt az agyunk. Papas nem mellesleg hosszú évek óta a budapesti vendéglátás egyik kulcsfigurája, nem alkuszik sem a beszállítókkal sem a munkatársaival, az elvárt minőség kötelező minőség, minden nap.

Ő álmodta meg és hozta létre ezt a belvárosi bisztrot, ahol végigkóstolhattuk a spanyol tapas bár különlegességeit.

A sonkatál háromféle sonkája közül a Serrano a turisták részére készült változat, ez a hagyományos, takarmánnyal etetett fehér sertésből készült, szárított sózott sonka.

Ennél magasabb kategória a félig makkon félig takarmányon tartott Iberico sertés sonkája, a csúcsminőséget pedig a csak makkon tartott állatból kapjuk, ez a Bellota sonka.

Ezek a sonkák olyan disznókból készültek, akik folyamatosan vannak mozgatva, na, nem a levágás után, hanem előtte is, kondások terelgetik őket, hogy aztán 180 kg-s kifejlett állatként kerüljenek a vágóhídra. A sonkakészítés több száz éves hagyománya az állandó minőséget garantálja.

A kóstolótálakon szereplő spanyol szalámik között fügés, borsos, sajtos, diós változatok kellették magukat, a kenyérre kenhető kencék közül nekem a Papas mézes körözöttje tetszett leginkább, bár ez erősen megosztó íz volt, valaki vagy nagyon szerette vagy nagyon nem.

A hajszálvékony sonkaszeletekhez tökéletes, ropogós héjú de lágy tésztájú bagettet ettünk, faltunk, habzsoltunk szokás szerint.

A sonkák mellett a szarvasbélszín, a tojáskrém és a manchego sajt volt még nyerő falat.

A Sonkaarcok borválasztékát találtuk kicsit kevésnek, de ez a hedonista kalandok függvényében várható volt.

Sonkát enni jó, közösen enni még jobb. Közösen enni és borozni pedig tökéletes.

Erre példa az itt található móri kaland. 

Az Öreg Harang az ország legjobb kisvendéglője

A Hévíz melletti Öreg Harang étteremről korábban írtam már, azóta is kedvenc helyem, helyünk ez a szőlősorok közötti kis vendéglő.

Most végre felkerült a magyarországi gasztro-térképre is, megnyerve a Gault & Millau legjobb magyar kisvendéglő címet.

A nyári Magyar Konyha Magazin Balatoni gasztro-könyvéből hiányoltam a helyről szóló ajánlót, az is eszembe jutott, hogy az éttermi tesztelők el sem jöttek Hévízig, Keszthelyig. 

Vagy tényleg ennyire siralmas a felhozatal errefelé? Egyébként tényleg, de most örüljünk a Harangnak és felejtsük el, amiről ne is beszéljünk. Főleg, ne írjunk.

Az Öreg Harang idén nyáron számomra kicsit visszavett a minőségéből, de ezek olyan nüansznyi dolgok, ami összességében nem probléma, csak nekem tűnt fel.

A rizsköret teljesen felesleges itt, ahol olyan krumplifánkot sütnek a kecske szűzérmék mellé, hogy elomlik a szádban, ahol a grillezett zöldségek, krumpli vagy a kemencés káposzta és a tócsni bőven elég, a rizs úgyis ottmarad a tányéron.

A kecske mellett szamár, bivaly, fácán, szarvas, mangalica, vaddisznó, nyúl szerepel a napi ajánlatok között, ha sok a vendég, kevesebb idő marad a vicces ételbemutatókra a fekete tábla mellett, ha pedig a környező asztaloknál németül, vagy oroszul beszélnek, oda kicsit több energia összpontosul.

A császármorzsa viszont veri a legjobb tiroli változatot, a barackos rétesük pedig becsomagolva, másnap reggel is kitűnő. Az ehető virágok nem csak szépek, de finomak is! Az egyedi étkészlet egyszerűen csak öregharangos, jó, ahogy van.

Az adagok mennyisége és minősége tökéletes, a desszertet már csak nézegeted a tányéron, vagy alapból elcsomagoltatod. Rutinosabb asztaltársaságok csak egy adagot kérnek az édességből, amiből mindenkinek jut kóstoló.

Ha Keszthelyre, Hévízre jössz, vagy a környéken jársz, nézz be az Öreg Harangba.

November 2-ig várják idén a vendégeket, vasárnap zárva vannak.