A házi gyúrt tésztáról írtam már, amikor
Giannival tanultuk az igazi olasz tészta rejtelmeit.
Most a mácsikról lesz szó, ami nálunk a túrós tésztát jelenti, de csak akkor, ha anyu gyúrja a tésztáját, és nem csúszós bolti cuccra pakoljuk a hozzávalókat.
A túrós tészta egyik nagy talánya, hogy akkor most cukorral vagy szalonnával együk-e. Én többnyire cukrosan és szalonnával eszem. Igazi hedonizmus.
Az alábbi mennyiség szokás szerint egy nagy családnak készült, de érdemes megpróbálni, mert nagyon finom.
A hozzávalók azért nem a megszokott kerek számban vannak megadva, mert anyu érzésből készíti, és a végén a maradékokat mértük le mérlegen. Mert aki tud tésztát gyúrni, az ugye az állag alapján tesz még bele lisztet, ha kell, vagy egy kis vizet, ha túl kemény lenne.
Azt meg tudjátok, hogy ha én számolom át kisebb mennyiségre, akkor ott valami elcsúszhat.
Tudom, harmadik osztály, mértékváltás. De hiányoztam….
Hozzávalók a
mácsik tésztához:
90 dkg liszt
3,2 dl víz
1 teáskanál só
2 tojás
És kb. 5 dkg liszt a szóráshoz, gyúráshoz.
A tésztára kell: túró, szalonna, tejföl
Elkészítés:
A hozzávalókat kb. 5 percig gyúrjuk, míg egyenletes állagú tésztánk lesz. Aztán lisztezett deszkán kinyújtjuk, majd 5 cm-es sávokat szelünk. A sávokat belisztezve egymásra teszünk 3-4-et, és vékony csíkokra szeljük.
Nem használunk hozzá gépet, sodrófa és kés kell hozzá.
Forró, sós vízben addig kell főzni, míg feljönnek a víz tetejére s csíkokcskák. Le kell szűrni, hideg vízzel öblíteni, majd forró olajon vagy zsíron kicsit átpirítjuk.
A túrós tésztához a szalonnát kockákra szeljük, megsütjük. A bátrak ezt tejföllel, túróval és cukorral teszik a tésztára.
A hagyományos felfogás pedig vagy a szalonnás vagy a cukros változatot eszi.
Jó étvágyat!
