Kávélabor-a kávé lelke

Zalaegerszegen nyílt egy újhullámos kávézó.

Ez erre felénk igazi szenzáció, itt a vidéki végeken eddig nem láttak fantáziát abban, hogy termőhely szelektált kávét kínáljanak, azt is többféle lefőzési móddal. Ebben az esetben jogosan mondható ránk a sötét Zala kifejezés.
(Ezzel a mondattal megnyerve a környező megyék olvasóit is.)

Azt persze nem értem, hogy Budapesten kívül miért nem igényeljük ezt a fajta kávékultúrát, illetve miért hiszik azt a kávézó tulajdonosok, hogy ezt mi itt vidéken nem igényeljük.

Igen, tudom, az emberek többsége azt sem tudja megkülönböztetni, hogy a poharában levő kávét azonnal oldódó kávékeverékből vagy kotyogóson főzik, de már egyre többen kíváncsiak a kávénál is a különbségekre, az ízekre.

Mint a bornál. Van a tömegigény, nekik ott vannak a tömegborok, de egyre több az a borfogyasztó, aki szívesen kóstolgatja, és egyre inkább érti a különböző tájegységek különböző borait, ízeit.

Ahogy egy jó bort egy jó szőlész/borász tud csak elkészíteni, úgy egy igazán jó kávét is szakember, barista készít.

Ő tudja, honnét vannak a kávébabok, azokat hol és hogyan pörkölték, és azt is, hogy a különböző elkészítési módokhoz hány gramm kávé, hány gramm és milyen hőfokú víz szükséges. Az sem mindegy, milyen nyomáson és hány másodperc alatt fő le az egyszerű kis fekete.

És akkor a latte art díszítésről, a csodaszép tejhabos mintákról még nem beszéltünk.

Visszatérve Zalaegerszegre, a Kávélabor mindezt a tudást mutatja be és adja át a vendégnek.

Az egyszerű belső tér, a dekoráció, a logózott poharak nem veszik el a hangsúlyt a kávéról. A barista segít, ajánl, tudja, hogy az átlag betérő még csak most ismerkedik a területszelektált kávéval,a Hario V-vel, az aeropressel, és a chemexszel.

Vegyük sorjában. Ez a három eszköz nem a hagyományos karos kávégép, hanem akár otthoni használatra is vásárolható kütyü, amivel a kávé készül.

A Hario V 60 egy üvegedény, ami V alakú tölcséren, papír filteren kivonatolja a kávét, lassan átcsepegtetve a pohárba. A csordogálás alapelve megegyezik az elektromos kávéfőzők elvével, de itt a barista mozgatja, irányítja a vizet a kávéra. A kávészemek őrlésével, a víz hőfokával és a csepegtetés sebességével is mind befolyásolható a kapott íz. Ez a kávékészítési mód hódít most a japánoknál, de a legtöbb újhullámos kávézó is készít így kávét világszerte.

A chemex egy homokóra alakú üveg edény, aminek felső részébe tesszük a filtert, ebbe az őrölt kávét, és erre csorgatjuk a vizet. A kész kávé pedig, mint a homokszemek a homokórában, lassan csepeg át a szűk résen. Persze, itt sem mindegy, hogy mindez hány perc alatt történik, mint ahogy az sem, hogy milyen súly arányban van a kávé és a víz.

Az aeropress levegő segítségével nyomja ki a kávéból az ízeket. A légnyomásnak köszönhetően kevesebb áztatási idővel nyerjük ki a kávéitalt, így kevésbé lesz savas, de a koffeintartalma megmarad.

A Kávélaborban készített világos pörkölésű aeropress kávé színe inkább egy fekete teára hasonlít, mint egy hosszú kávéra, ízvilága is teljesen eltér az általam eddig kóstolt kávéktól. És ez benne a jó. Hogy kapunk egy élményt és hozzá egy új ízt.

Kávékészítés közben a Kávélaborban a digitális mérleg ugyanolyan fontos szereplő, mint a kávékészítő gépek, és ahogy a koncentráló, apró mozdulatokkal dolgozó baristákat nézzük, nem is laborban, inkább szentélyben érezzük magunkat.

A kávébabok Guatemalából érkeznek, és választhatunk az olaszos pörkölésből és a világosabbra pörkölt kávészemekből.

Aki hagyományos módon főzött lattét, cappuccinot kér, az gyönyörű tejhab mintákat kap a csészéjébe. Az úgynevezett latte art kávédíszítésnek már külön világbajnoksága van, ahol a baristák a tejhab készítésben és díszítésben mérik össze tudásukat.

A Kávélabor itallapján a kávék mellet többféle chai latte is szerepel, különleges fűszerekkel, habosított tejjel készített teák ezek. Ebből nekem az indiai fűszerekkel készített fahéjas íz tetszik leginkább.

Egy alkalommal nem lehet végigkóstolni a Kávélaborban megtalálható ízeket, és azt sem állítom, hogy mindenkinek tetszeni fog ez az újfajta ízvilág. Ők nyugodtan igyanak itt is egy finom ízesített lattét.

Igazán az az érdekes egy ilyen kávézóban, hogy ha kellően nyitottak vagyunk az újdonságokra, akkor kipróbáljuk, megkóstoljuk, hogy egy adott alapanyagból hányféle kávé ital készíthető, és vagy lesz egy új kedvencünk vagy maradunk a szokásos cappuccinonál.

Kóstoljunk, kérdezzünk és tanuljunk kávéul.
Hogy bizonyítsam nektek,  tényleg meg kell érni a kávéhoz is, itt van néhány korábbi bejegyzésem a kávéról.
1. Amikor kiléptem a tejeskávéivó korból
2. Amikor Frei Tamás és a Gasztrowerk által igazán tudatossá vált a kávé iránti szerelem