Terazza Bistro Sümegen

Ha az eredeti Michelin-csillagozás elvét nézzük, akkor a sümegi Terazza Bistro máris megkaphatja a két csillagot, hiszen érdemes autóba ülni, és hosszabb kitérőt tenni a helyre.

Kilátás a Sümegi várra és a dimbes-dombos környékre, levendulával körbeültetett domboldal, illatozó lonc és rózsabokrok, árnyékos teraszok, idilli környezet tökéletesen komponált ételekkel. Csillaggyanús a hely.

Egy kicsit megkésve ünnepeltük itt a születésnapunkat. Nem a degusztációs menüt kértük, hanem az étlapról választottunk, így minden adagot szigorúan felezve kóstoltuk meg a séf alkotásait.

Érdemes sofőrrel érkezni a bor választék miatt, mi limonádéztunk. Hársfavirágos és rozmaringos limonádéval kezdtük, és míg az előételre vártunk, frissen sült zsályás kenyeret kaptunk rozmaringos olíva olajjal és fűszeres vajakkal.

Zsályás házi kenyér vajjal

Az üdvözlő falatunk egy igazán meghökkentő kombináció volt. Jeges bodzakásán érkezett egy forró kacsapraliné. A roppanós rántott bundába forgatott kacsahús és a jéghideg bodzaíz felkészítette az ízlelőbimbóinkat a következő fogásokra.

Kacsa bon-bon

Előételnek egy sajtgratint és egy marha consommét választottunk. A tálalás ötletessége-fatányéros, pléhbögrés, láboskás variáció és a színek vibrálása a tányér ízeiben folytatódott.

A sajtgratin mellé kínált kalács és mustár az édes és csípős ízek keveredésével tökéletes kísérője volt a markáns sajtkeveréknek.

Sajtgratin kaláccsal

A leves aranyló színe, a zöldségek vibrálása a legjobb falusi húslevest juttatta az ember eszébe, erre játszott rá még a pléhbögre is. De a roppanós, hajszálvékonyra szeletelt zöldségek, a leveshez kínált velő és aszalt paradicsom, a levesbetétként szolgáló töltött ravioli már nem a nagymama konyháját, hanem egy igazi fine dining vonalat képviselt. A consommé egy tökéletesen zsírtalanított erőleves, igazi klasszikus francia fogás, lassan és nagy odafigyelés mellett készül.

Marha consommé

A főételnek választott sertésszűz és a csirkemell filé szárnytővel szintén olyan konyhatechnológiai bravúr, amit nem minden nap kóstol az ember. A muskátlis láda aljának tűnő cseréptányéron tálalt ételen is látszik, hogy minden millimétere ki van találva.

A sertésszűz barna sörös krumplipürével és canelloniba tálalt roppanós spárgával, sárgarépával és spenóttal nem lett agyon fűszerezve, a hús íze dominált, omlott a kés alatt és a szájban, pedig csak roséra volt sütve.

Sertés szűz

A csirkemell egy egészen új dimenziója az eddig kóstolt csirkéknek. A roppanós bőr alatt vajpuha és ízletes hús, a hozzá tálalt vargánya gombás köret retekkel, spárgával és céklával igazi szín és ízorgia.

A tányéron egy ropogós hártyavékony tésztaréteg, erre tálalták a többi hozzávalót. Ahogy a szószok összekeverednek a tésztával, hol ropogósabb, hol lágyabb falatokat kapunk. Zseniális ötlet a rántott karfiolpüré.

Csirkemell zöldségekkel

Egy ilyen kezdés után a desszert akár agyon is csaphatja az élményt, itt szerencsére az édesség sem okozott csalódást.

Az eper és a kávéhab amennyire furcsa párosításnak tűnik, annyira jól illik egymáshoz, főleg, ha rétestésztába bújtatott túróval és pirított fenyőmaggal, tökmaggal társulnak. Nem csak az ízek, de a tányéron levő ételek textúrája is buja játékot játszanak az érzékszervekkel. A lágy, habos ízekbe egy-egy falat roppanós rétes tészta és pirított magok keverednek.

Epres kávés túrós desszert

A csokoládés brownie és csokikrém a cseresznyés jégkásával és mentával, a roppanós csokoládészeletekkel szinte szavakkal leírhatatlan.

Csokoládé és cseresznye

A pálinka parfümmel megszórt cappuccino illatára pedig álmomban is emlékszem. Különleges, és finom. 

Kellően elegáns befejezése az estének.