A császári Németország cári vacsorája

Hogy is van ez?

Hogy kerül Potsdam közepére egy orosz negyed, hagyományos faházakkal, kertészkedő, méhészkedő oroszokkal, és egy igazi orosz étteremmel?

Vilmos császár I. Alexandrow cár barátságának jeléül 1823-ban Potsdamban 13 telket, rajta orosz stílusú faházakat ajándékozott a cári katonáknak, az ő leszármazottaik azóta is itt élnek.

Érdekesség, hogy a katonák zenekari kórusa kapta ezt az ajándékot, vagyis orosz énekesek, zenészek telepedtek le itt anno.

A házak egy része múzeumként működik, de közben lakóházként is funkcionálnak.

A városrész 1990-től az Unesco világörökség része.

Meglepően sok a turista, sokan csak egy szamovár teára ülnek le az étterem asztalaihoz, de sokan kóstolják meg a hagyományos orosz ízeket.

A pincérnő orosz, fantasztikus akcentussal beszéli a németet, majd megörül annak, hogy mi oroszul dicsérjük a fogásokat.

Elsőre egy jó forró levessel kezdjük, ez az egész napos kastélytúra után igazi melengető élmény, hiába, na, tél van.

A borscs egy cékla alapú leves, káposztával, zöldségekkel, húskockákkal.
Az elkészítése igen bonyolult, mert az összes zöldséget külön főzik, a cékla színét sem szabad elveszíteni, még az sem mindegy, hogy a zöldségeket milyen sorrendben teszik a levesbe.

Másodikként egy  kedvelt orosz tésztaételt, pelmenyit eszünk, ezt Szibériától Ukrajnáig készítik, számos variációja ismert.

Engem ránézésre a raviolira emlékeztetett, persze az ízvilága eltér az olasz változattól.

Egy vajjal és pirított hagymával, tejföllel megszórt darált hússal töltött tésztát kaptunk, de sokan eszik ecettel és borssal meghintve is, ez a fülre hasonlító ételt.

Igazán finom falatok és meghitt, családias hangulat várja az Alexandrowkába látogatókat.

Aki arra jár, próbálja ki őket!
És nézze meg a várost körülölelő kastélyokat, parkokat, melyek szintén a világörökség részét képezik.