Ez nem csak gasztroblog, ez a világ Szilva szemmel. Ezeregy falat és korty, kortyok az életből, a borból, kortyok és pillanatok belőlem.
Keresés ebben a blogban
2011. április 1., péntek
Savanyú, de finom
A cékla az egyik újra felfedezett alapanyag, amit mostanában sütve, párolva, nyersen reszelve is ettem, de szerintem az egyik legfinomabb savanyúság. Is.
Nem egyszerre készítjük az egész éves mennyiséget, hanem mindig frissen, egy jó adagnyit savanyít anyu.
Hozzávalók
1 kg cékla
Fél dl ecet
1 kis kanál só
5 kis kanál cukor
4 dl víz
1 babérlevél
5 db köménymag
Elkészítés:
A céklát 1 óra alatt megfőzzük. Saját vizében hűlni hagyjuk, míg hámozható lesz. Hámozás után felkarikázzuk, majd nyakon öntjük a forró, ecetes lével.
Ha kihűlt, már fogyasztható. Hűtőben tárolva egy-két hétig eláll, de addig úgyis elfogy.
Mivel nem tartalmaz tartósítószereket, célszerű kisebb adagokban készíteni.
Így tavasz elején nagyon jó vitaminbomba, és igazán üdítő látvány.
Már a rómaiak ismerték láz- és fájdalomcsillapító hatását.
Leve nem csak májtisztító, de jelentősen csökkenti a magas vérnyomást és a koleszterinszintet is.
Egyes népgyógyászati írások hangulatjavítóként és szerelmi serkentőként is írnak róla. Ezek a hatások a benne található bór (nem bor) és betaine ásványi anyagoknak tulajdoníthatók.
Vásárláskor figyeljünk a gumó nagyságára, minél kisebb, annál puhább, és zamatosabb.
Főzőlevével húsvétkor pedig akár tojást is festhetünk.
Céklából készül a jellegzetes családi karácsonyi salátánk is, erre a receptre még várnotok kell egy keveset, de süteménybe reszelve is ettem már.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
esetleg megtudhatjuk azt is, hogy milyen sütve, vagy párolva.... pontosabban, hogy készítik el?
VálaszTörlés