A máglyarakás az a desszert, amit otthon a maradék kalácsból, vagy szikkadt kifliből sütünk.
Nem tudom, a cukrászdai változatba mit tesznek, de az alaptészta biztosan tejben ázott, voltak benne almaszeletek, és mesésen omlott a pirított tojáshab az egész tetejére.
Kellenek ezek a kényeztetős délutánok, amikor egy kávézóban elsütizgetünk, várjuk, hogy újra kinyissanak az osztrák hivatalok, mert itt déltől fél háromig sziesztát tart a posta, a gyógyszertár, és néhány bank is.
A máglyarakás laktató, ebéd helyett bőven ellát a szükséges kalóriákkal, és ha áltatom magam, akkor talán a vitaminokkal is. Elvégre, alma is van benne, meg lekvár.
A már korábban említett Kostner cukrászdában Mayrhofenben érdemes ebbe is belekóstolni. Ha erre jártok.
A sütis pultban csak úgy kelleti magát a fehér habos csoda a sok rétes és Sacher-torta mellett.
Scheiterhaufenként keresd, ha német nyelvterületen akarod kipróbálni. Ők is számtalan változatát ismerik, a lekvár fajtájától az alma rétegezési módján át sok apróságot változtatnak benne.
Te hogy szereted?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése