Az a különleges az én születésnapomon, hogy nálunk általában két torta van. Egy a tesómnak, egy nekem. mert majdnem ikrek vagyunk, csak 9 év választ el ettől bennünket.
De az ikrekről szóló összes hasonlóság nálunk is létezik, úgyhogy biztos szerepe van a mágikus május 19-nek, na és a varázslatos augusztusi éjszakáknak ebben.
A két tojás ugyan nem egyszerre, hanem jó pár év különbséggel fejlődött, de a gyerekkori képeken néha csak az aktuális divat alapján azonosítjuk be, hogy ki is volt a szereplője. Vagy felnőve, amikor a szomszédok épp nem tudják, kivel is beszélnek…
Hédi vagy én. Hédi, aki a világon talán a legfontosabb ember nekem, és aki a világ másik felén ünnepli ma a szülinapját. Idén nem volt dupla torta, ezeket két éve ettük, de legalább idén is volt szülinaphoz közeli koccintás.
Amikor kicsi voltam, fura volt, hogy a szülinapi zsúromon, ahova a felsős barátok jönnek, párhuzamosan egy ovis banda is nyomja, ma pedig mindent megadnék azért, hogy együtt fújjuk a gyertyákat.
A legszebb szülinapok otthon, a kertben voltak, vannak, és ugye, mondanom se kell, hogy anyu süti a tortákat! Ha szerencsénk van, és érik éppen, akkor friss, hazai eperből, ha nem, akkor diótorta, csokitorta, mindig az aktuális kedvencünk kerül az ünnepi asztalra. És mindig kétféle. Idén kétszer tortázunk, egy már megvolt múlt héten, az enyém pedig majd most hétvégén lesz.
A gyertyák száma mindig nő, de a gyertyák száma persze nem arányos a bölcsességünkkel, sőt. Azt hiszem, én az idei évemben übereltem az előző 20 összes hülyeségét.
Nagyon köszönöm ma mindenkinek, aki gondolt Rám, Ránk, aki írt, hívott, üzent, akár része a mindennapjaimnak, akár csak a távolból gondolt Rám.
És itt köszönöm apunak-anyunak, hogy ilyen szuper tesóm lett, meg hogy sütik nekünk a tortákat, akármennyire szétszóródunk, és összekuszáljuk a sorokat.
És persze Tücskének, Levinek, Fecónak, Lalának, hogy vagytok.
És ugye hoztok nekem tortát a hétvégén?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése