Provence, könnyedén

Tizenhat évesen voltam Provence-ban, bár akkor a levendulaillat és a kis házikók helyett a napfényes francia riviéra vonzott bennünket, nagyon.
A nizzai strand, a monacói kaszinók, és a Cannes-i Filmfesztivál az akkor aktuális MTV sztárokkal (Ray Cokes) és a vörös szőnyeggel nagyobb vonzerő volt a programban, mint az eldugott, hegyek-völgyek közötti kisvárosok.
Bár a rózsalugasok illatát őrző kis ajándéktárgy és szappanka ma is ugyanolyan bódulattal tölt el, ha leveszem e tetejét, akkori eszemmel más élményeket kerestünk, mint amiért ma mennék oda.

Bár tudtuk, hogy sajtot és vörösbort is kell vennünk a zsebpénzünkből, egyéb kulináris élményekre nem emlékszem. Talán Marseille-ben kipróbáltuk a Mekit. Mert akkor Keszthelyen még nem volt, és izgalmasabbnak tűnt a halpiacnál.
Ma tuti, hogy a piacon bolyonganék, és akár a parton megfőzném, amiket találok.

Vagyis Provence visszavár, addig is könyvekben kalandozok arrafelé.

Igazán jó kalauz Peter Mayle, aki azt hiszem teljesen kimerítette már a környéket. Ettünk, ittunk, vásároltunk már vele egy tucat könyvön keresztül, a Bor, mámor, Provence megfilmesített verziójában pedig Russel Crow is ránk mosolyog.
Bár a könyvben több a bor, a film is visszaad valamit annak, aki lusta olvasni.
Legutóbb a Még mindig Provence akadt a kezembe, ilyen fejezetcímekkel:
A jóképű hentes halála
A tökéletes dugóhúzó nyomában
Zöldfülű kertész és a fekete paradicsom

Persze, hogy letehetetlen, hiszen egyszerre utazok vele, érzem az illatokat és az ízeket, annyira jól mesél. Állítólag főzni is remekül tud.
Mindenesetre írásaiban a francia falusi kocsmák és a többcsillagos éttermek ugyanolyan vonzerővel bírnak, és a kifinomult konyha művészetről ugyanolyan hitelesen mesél, mint egy egyszerű paradicsomról.
Teszi ezt könnyen, hiszen benne él.
Azt hiszem, igazi hedonista, kalandjai az élet örömeiről szólnak, az evés, ivás, jóízű kirándulások, családi és baráti beszélgetések olvasása után, ha szembejönne az utcán, ismerősként üdvözölném, és ha az ő tanácsát kérném ki, milyen sajtot érdemes hazavinni, akkor biztosra mennénk.