Keresés ebben a blogban

2011. február 22., kedd

Kávés tények



Most, hogy tudjuk a kávéalapokat, nézzünk néhány érdekes tényt.

Az egyik: nálam kávézni majdnem olyan kis eséllyel lehet, mint az angol királynőnél. Csak kiváltságosoknak sikerült eddig. Is.
Velem kávézni kicsivel nagyobb az esély, de fenemód válogatós lettem.

És akkor hírek a nagyvilágból:
A magyarok 3,7 kg kávét isznak/fő/év. Ehhez képest a svédek 10-et, az olaszok 6 és felet.
Magyarországon a kávé 95%-a őrölt kávéként fogy, csak 5% a szemes kávé vásárlásunk.
A lakosság 95%-a otthon főzött kávét iszik, szakszerűen lefőzött kávét csak 1 %-ban fogyasztunk.

Ha a kávét 92 foknál melegebb vízzel főzik, akkor elég és keserű lesz, de ez a keserűség nem hasonlít a kakaócserjétől kapott ízhez. A kotyogós kávéfőzők ezért megölik a kávét.

A kávé árát a tőzsdei kereskedések határozzák meg.
Ha egy jól márkázott, marketingezett kávét veszünk, azon nem szerepel a származási hely. Azért, mert ezek a termékek az úgynevezett blendek, vagyis a kávétőzsde legkedvezőbb árú kávéinak a keverékei.

A földrajzi meghatározók-talaj, a napsütés, magasság, páratartalom, éjszakai és nappali hőmérséklet ingadozása –mind a kávé minőségéhez járulnak hozzá.
Ahhoz, hogy valaki meg tudja különböztetni a különböző termőterületek kávéit, ugyanolyan eltökéltség és hozzáértés kell, mint a borkóstoláshoz.

Kenya, az egyik nagy feltörekvő kávétermelő, van, hogy a kávészemek 90%-át kidobja, mert nem érik el a kívánt minőséget.
Ha Kolumbiában rosszabb termés lesz, akkor eladják Brazíliának, aki a világ kávétermelésének egyharmadát adja, és brazil kávéként kerül forgalomba.

A leszedett kávénak 48 órán belül el kell jutni a szárítási folyamatig, közben ki kell magozni 12 órán belül, mert a gyümölcshús erjeszti a kávé ízét. A cél a lehető legtisztább szem elérése. Szárításnál az a tökéletes, ha a szemek nem is érnek egymáshoz, minél több levegő érje őket.
Az afrikai kávék nagy része homok ízű lesz, pont a rossz szárítási eljárás miatt.
A szárított kávészemek ezután még egy alapos válogatási folyamaton mennek át.

Ha egy 300 Ft-os ültetvényi kávéárat nézünk, az a viszonteladói hálózaton átérve egy étterem részére már 10 ezer Ft/kg-os áron érkezik, ők pedig még haszonnal főzik a vendégnek.
És nagyon sokszor itt romlik el a minőség, mert nem figyelnek a kávéfőző gépre. Fontos a nyomás, a szelepzárás, a hőmérséklet, ez külön tudomány ma már.
Az összes íz 9 bar nyomás fölött jön ki a kávéból
Tökéletes kávészemek csak tökéletes géppel adják ki a tökéletes ízt.

A Frei kávékat kóstoljátok meg a saját kávézóiban, meglepően kedvező áron, és meglepő ízekkel találkozhattok.
Nekem favorit volt hosszú ideig a almába áztatott dohánylevélen átfőzött espresso, de a citromhéjolajos Milanoi espressoja is zseniális.

Az alap kávéismereteket Frei Tamástól hallottam a Gasztrowerk keretén belül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése